A klímaváltozás órája ketyeg: egy jelentés szerint a városi területek a meglévő technolgóiákkal is tudják teljesíteni a 1,5 fokos célt.

2020. július 28., kedd

A már meglévő technológiák alkalmazásával, mint példádul a közelekedés elektromossá tétele, az épületek energiahatékony fűtése és hűtése, a városi területek tudják teljesíteni a Párizsi megegyezésben kitűzött maximum 1,5 fokos felmelegedéshez szükséges változások felét, már most.

Technológiailag és gazdaságilag is megvalósítható a 1,5 fokos cél 2050-ig. Ez a Navigant által készített jelentés fő üzenete. A városok hatása a klímára és az egészségre hatalmas. Ha a döntéshozók előnyben részesítik a befektetéseket a következő területeken: - Az elektromobilitás - Fejlett építési módszerek, fejlett vezérlés, a központi fűtés-hűtés használata, amivel biztosítható az épületek energiahatékony fűtése és hűtése. - Ágazati integráció a városi területeken, amivel a 1,5 fokos célon belül tartható a felmelegedés.

A megoldások készen állnak a használatra, gyorsan és költséghatékonyan.

“A különböző kormányok világszerte a társadalom újranyitásával vannak elfoglalva, különösen a gazdaság fellendítésére és a munkahelyek teremtésére fókuszálva. Zöld beruházásokkal újraindíthatjuk és jövőállóvá is tehetjük a gazdaságainkat. A klímaváltozással kapcsolatos számítások egyszerűek, tudjuk mi kell a megállításához és tudjuk milyen eszközökkel lehet ezt megtenni. Ha most cselekszünk, akkor a maximum 1,5 fokos felmelegedés még elérhető cél. A közlekedésből, az épületek fűtéséből és hűtéséből származó károsanyag-kibocsátás különosen nagy a városokban. Ezért fókuszálunk a városokra, mint a zöld beruházások jó kiinduló pontjaira. A technológia készen áll. Cselekedjünk!" mondta Kim Fausing, a Danfoss elnök-vezérigazgatója.

A Navigant által készített jelentésből kiderül, hogy a városok megkerülhetetlenek, ha szeretnénk elérni a 1,5 fokos célt. A városok csak 3%-át foglalják el a föld szárzaföldi területének, de a világ energiaigényének kétharmadért és az üvegházhatású gázok kibocsátásának 70%-áért felelősek. A városokban élő emberek több mint 80%-a a WHO által meghatározottnál rosszabb minőségű levegőt kénytelen elviselni, amit az épületek fűtése, hűtése és a közlekedés okoz.

A jó hír, hogy a városokban meglévő infrastruktúra és nagy sűrűségű létesítmények egyedi lehetőséget kínálnak a költséghatékony innovációnak és a különböző szektorok közti együttműködés hasznosításának, hogy egy nagyon hatékony energiaellátó rendszert hozzunk létre.

Ezzel egy időben az energiahatékonyságot szolgáló beruházások a városokban egyharmaddal tudják visszafogni a károsanyag-kibocsátást.

A városi közlekedés elektromossá átállítása az egyik legnagyobb kibocsátáscsökkentő lépés lehet - így a levegő minősége is javulhat. Például Londonban a 1,5 fokos cél eléréséhez a személyautók kétharmadát és az összes buszt le kell cserélni elektromosra 2050-ig (a buszokat hamarabb). Ez évi 1.7kt NOX szennyezéstől szabadítja meg a londoni lakosokat, ami 5000 millió, dízelautóval megtett kilométernek felel meg.

Az épületek energiahatékony hűtése és fűtése a második legnagyobb lépcső, hogy teljesíteni tudjuk a 1.5°C-os célt. A meglévő technológiák használatával már elérhető az emissziómentes üzem, a meglévő komfort megtartása mellett. A meglévő épületállomány felújítási ütemét meg kell triplázni, ide értve a kiszolgáló rendszerek, pl. távhő szolgáltatások műszaki berendezéseit is.

Az ágazati integráció további teret nyit a közlekedés és az épületek esetén is. Ezzel elkerülhető, hogy, túlméretezett rendszerek jöjjenek létre feleslegesen.

A maradék rész a 1.5 °C-os cél eléréséhez az energiahatékonyságból és a tiszta energia használatából érkezik.